- "Sokf�l�k vagyunk: kereszt�nydemokrat�k, polg�ri demokrat�k, szabadelv�ek, k�rnyezetv�d�k, kisgazd�k, v�llalkoz�k, nemzeti radik�lisok, rom�k, fiatalok" - kategoriz�lta a Fidesz veres�ge ut�n D�sz t�ri besz�d�ben a p�rt t�mogat�it. �n minek vallja mag�t?

- Polg�ri demokrat�nak, �m a felsoroltak mindegyik�vel k�z�ss�get v�llalok - ann�l ink�bb, mivel a Fidesz eur�pai k�pvisel�inek csapata is t�kr�zi ezt a sz�ness�get.

- Pedig �jabban olyanokat mond, hogy azt a nemzeti radik�lisok is megirigyelhetn�k. P�ld�ul ilyeneket: "Az Eur�pai Bizotts�g magyar szempontb�l ma m�r hazafiasabb, mint Magyarorsz�g megv�lasztott korm�nya."

- Sosem volt kenyerem a k�nt�rfalaz�s, ami persze nem jelenti azt, hogy alap n�lk�l vagdalkozn�k. Ma viszont m�r azt l�tni, hogy az Eur�pai Bizotts�g jobban agg�dik a gazdas�gunk egyens�ly��rt, mint a saj�t korm�nyunk, �gy e kifejez�seknek sajnos van alapjuk. Ugyanakkor egyre nehezebb szavakat tal�lni a mind dr�maibb helyzetre, mert a negat�v jelz�k fokoz�s�nak olyan szintj�t kellene alkalmazni, amelyet az �rnyalatokban m�goly gazdag magyar nyelv sem ismer.

- Akkor maradjunk is enn�l a hangnemn�l. "Nem lehet kommunista rendszerekre jellemz�, diktat�rikus m�don elv�gezni az uni�s forr�sok eloszt�s�t" - mondta a minap. Hol l�t itt �nk�nyre utal� jeleket?

- Gyurcs�ny Ferenc olyan int�zm�nyt b�zott meg az uni�s p�nzek fel�gyelet�vel - a Nemzeti Fejleszt�si �gyn�ks�get -, amely k�v�l esik a parlament hat�sk�r�n. Ez ellent�tes az eur�pai gyakorlattal, mely szerint a korm�nyok egyre ink�bb a forr�sok eloszt�s�nak t�bbp�rti ellen�rz�s�re t�rekednek. N�lunk a korm�nyf� egymaga rendelkezik e hatalmas �sszeg felett, ami az alkotm�nyoss�g hat�rait s�rolja. Az �gyn�ks�g vezet�je, Bajnai Gordon m�g csak nem is t�rca n�lk�li miniszter, hogy parlamenti interpell�ci�t vagy k�rd�st lehessen int�zni hozz�.

- Ha valaki, h�t S�lyom L�szl� k�nyes az alkotm�nyoss�gra, �m � sem l�t kivetnival�t a korm�nyszerkezetben.

- �n sem �ll�tom, hogy felt�tlen�l s�r�lt volna az alapt�rv�ny - mindazon�ltal egy alkotm�nyoss�gi pr�b�t csak meg�rne a dolog.

- Mondjuk alkotm�nyb�r�s�gi beadv�ny form�j�ban?

- Ak�r. De nem felt�tlen�l jogi elj�r�sra gondolok, csak annyit jegyzek meg, hogy az �n alkotm�nyos �rz�kemet zavarja ez a megold�s. A t�t ugyanis Magyarorsz�g k�lts�gvet�s�nek tetemes r�sze, ami parlamenti ellen�rz�st ig�nyelne. �gy tudom, ez m�r Br�sszelben is szemet sz�rt, �s nem csod�lkozn�k, ha egyes uni�s t�nyez�k az eur�pai forr�sok visszatart�s�t javasoln�k.

- Ami m�g�tt a baloldal r�gvest a Fideszt sejten�, mondv�n: �n�k minden alkalmat megragadnak, hogy bem�szerolhass�k a korm�nyt Br�sszelben.

- Ezt a hazug v�dat rendre megkapjuk, holott �n e k�rd�sekr�l mindig idehaza besz�lek. Br�sszelben csak szemles�tve �lljuk partnereink k�rd� tekintet�t egy-egy, a k�lf�ldi sajt�ban haz�nkat elmarasztal� cikk ut�n, �s v�dj�k az orsz�g becs�let�t, m�g ha nem is mindig vagyunk meggy�z�dve arr�l, hogy alappal tessz�k. A Magyarorsz�gnak sz�nt fejleszt�si �sszegek kifizet�s�t ugyanakkor m�r kor�bban fel kellett volna f�ggeszteni, hiszen az eur�pai szab�lyok szerint amely tag�llam nem teljes�ti az �nmaga szabta konvergenciafelt�teleket, att�l meg kell vonni az uni�s p�nzeket. Ezt a t�nyt a korm�nyunk v�ltig tagadja, �m ha b�rki elolvassa a struktur�lis alapokr�l sz�l� jogszab�lyt, vil�goss� v�lik a helyzet. Az uni� teh�t jelenleg illeg�lisan foly�s�t fejleszt�si forr�sokat Magyarorsz�gnak.

- �s vajon mi�rt teszi ezt? Csak nem az�rt, mert a magyarok sikeresen lobbiztak �gy�k �rdek�ben?

- Mi azzal lobbiztunk, hogy titkoltuk ezt a szab�lyt, nehogy valaki �szrevegye, �s esz�be jusson alkalmazni. Persze b�rmikor el�fordulhat, hogy Br�sszel rajtunk akar p�ld�t statu�lni az �j tagorsz�gok vagy a most csatlakoz� Rom�nia �s Bulg�ria sz�m�ra: l�m, �gy j�r, aki nem �gyel a k�lts�gvet�si fegyelemre. Ehhez a szankci�hoz azonban egyet�rt�sre van sz�ks�g az Eur�pai Tan�csban, a korm�nyok pedig nem szeretnek egym�s ellen �ll�st foglalni, mert tudj�k, legk�zelebb �k ker�lhetnek sorra. Az uni�ban ugyanis szinte minden tag�llam s�ros valamilyen k�rd�sben, teh�t egyfajta cinkoss�g alakult ki k�zt�k. Magyarorsz�g viszont olyan m�lyre k�zd�tte le mag�t, hogy j� es�llyel j�tszathatj�k el vel�nk a b�nbak szerep�t, hogy ez�ltal - bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�r� - gazdas�gi karant�nba ker�lj�nk.

- �s akkor egy darabig l�ttek az eur�nak, s ott fogunk tartani, mint a kilencvenes �vekben, amikor mindig n�gy-�t esztend�nyi t�vols�gra voltunk az uni�s csatlakoz�st�l.

- A helyzet m�g rosszabb. Mert m�g 2002-ben h�rom-n�gy �vnyire tudhattuk magunkat az eur� bevezet�s�t�l, most ez a t�vols�g n�vekszik, �s haz�nk az eur�pai valut�ra v�r� orsz�gok k�r�ben az utols� helyen kullog. Az uni� pedig nem sz�vbajos, el�g csak Litv�nia p�ld�j�t eml�teni. A balti orsz�g j� es�llyel p�ly�zott az eur� miel�bbi bevezet�s�re, �m infl�ci�s adatuknak el�g volt 0,1 sz�zal�kponttal elmaradnia az elv�rtt�l, �s j� darabig b�cs�t inthettek az eur�pai p�nznek - holott N�metorsz�g, Olaszorsz�g �s Franciaorsz�g sem tartja be az eur� haszn�lat�nak valamennyi felt�tel�t. Ez sz�momra a nyolcvanas �vek Magyarorsz�g�t id�zi, amikor szinte k�ptelens�g volt bejutni a jogi egyetemre, �m ha az ember beverekedte mag�t, k�l�n�sebb er�fesz�t�sek n�lk�l is megkaphatta a diplom�t.

- K�zben a Fidesz azt mondja: csak olyan konvergenciaprogramot t�mogat, mely nem n�veli a polg�rok terheit. De vezet-e az eur�hoz olyan �t, amely Br�sszel j�v�hagy�s�val van kik�vezve, �m nem s�jtja m�g jobban a t�rsadalmat?

FOLYTAT�S:

AZ INTERJ� TELJES TERJEDELM�BEN A HETI V�LASZ NYOMTATOTT LAPSZ�M�BAN, A 18-19. OLDALON OLVASHAT�.